Jézus földi útjának utolsó szakaszáról szólunk. Arról a hét hétről, ill. ötven napról, amelyet ezt az útszakaszt időben átfogja. Rendkívül fontos ez az idő nemcsak azért, mert az egyház és misszió korszakát készíti elő, hanem azért, mert Krisztus feltámadása nélkül „semmit sem ér a ti hitetek“´(1Kor 15,17), így üres a mi igehirdetésünk de „üres a ti hitetek is“ (1Kor 15,14). Bajainkat tetéző elveszett és hazug emberek vagyunk. E szavakat nem valami sajátos önmarcangolás mondatja Pál apostollal, hanem életének és hitének józan, vagy ha úgy tetszik, kijózanító összegezése. Mivel a Jézus feltámadásában vetett hit igen fontos, meg kell hallgatnunk azokat a tanukat és vallomásokat, átgondolni azokat az eseményeket, amelyek ez alatt az ötven nap alatt történtek.
 |
| Giotto: Krisztus mennybemenetele |
Bizonyára idő kellet ahhoz, hogy Krisztus akkori követői megértsék a történteket még akkor is, ha a feltámadásról szóló s Bibliánkban található vallomások, elkezdve attól az első mozzanattól, hogy Mária Magdaléna kora reggel Jézus sírjához megy, ahonnan felfoghatatlan és meghökkentő élményével rémületében Péterhez és Jánoshoz fut, hogy elmondja riadt szívének alig érthető észrevételét a kőről, amely nincs a helyén… (Jn. 20, 1k). Ettől a híradástól kezdve minden „húsvéti híradás „egyetlen pontra, a feltámadásra – mégpedig a Jézus feltámadására irányuló elbeszélésnek nevezhetünk.
Ezek az elbeszélések különböző személyekhez kötődnek, akiket mai kifejezéssel adatközlőknek nevezhetnénk. Minden hír mögött egy nő, vagy egy férfi arca áll. Sehol nincs suttogó propaganda, csendben terjedő rémhír: azt mondják, vagy halottad már a legújabbat. Neve van annak, aki szól, és annak is, aki hallja. Vagy pedig egy gyűjtőfogalom „tanítványok“ jelzi, hogy a hír egyre növekvő hallgatói körben válik ismertté:
Jézus megjelenik az üres sírnál Mária Magdolnának – Jn 20,11-18
Jézus megjelenik az asszonyoknak – Mt 28,1 / Mk 16,1, Lk 24,10
Jézus megjelenik Simon Péternek – Lk 24,34 / 1Kor 15,5
Jézus megjelenik a két tanítványnak az emmausi úton – Lk 24,13-35
Jézus megjelenik a tanítványoknak „Tamás távollétében“ – Lk 24, 36-43 / Jn 20,19-25
Jézus megjelenik a tanítványoknak Tamás jelenlétében – Jn 20,26-29
Jézus megjelenik a tanítványoknak a Tibériás tengernél – Jn 21,1-23
Jézus megjelenik a tizenegy tanítványnak Galileában egy hegyen – Mt 28,16-17 / 1Kor 15,6
Jézus mennybemenetele – Lk 24,49-53 / ApCsel 1, 3-11
Jézus feltámadása után negyven napig tartózkodott a földön. A negyvenedik napon megjelent Jeruzsálemben, ahova az apostolok visszatértek. Kiadta a missziós parancsot, majd meghagyta tanítványainak, hogy maradjanak együtt Jeruzsálemben, mígnem elküldi nekik a Szentlelket maga helyett. Aztán kivezette őket az Olajfák hegyére és a szemük láttára fölemelkedett az égbe. A tanítványok mind-addig merően nézték a távozó Jézust, míg egy felhő el nem fedte őt tekintetük elől.
„Jobb néktek így, hogy immár elmegyek”
Bár szívetek sajog, vérzik e szóra.
Ám fájdalom bölcsője az örömnek,
S enyészet az öröklét hordozója.
Virág fakad a sírhalom tövében.
Érettetek s még sokakért folyt vérem,
Jobb néktek így!…
Jobb néktek így! Nem ismertek ti még,
Nem, lélekben, csak múló porhüvelyben;
Ím lássátok a megtisztult Igét,
Mi salak volt – a test – eztán pihenjen.
A lelket egykor rátok majd kiontom,
Hogy kebleteken égi láng lobogjon.
Jobb néktek így!…
Jobb néktek így! Míg féltve őrzi anyja,
Nem oly merész, nem oly erős a gyermek.
De künn a síkon, önmagára hagyva
Tanul szemébe nézni fergetegnek.
Keblét viharra, vészre bátran tárva, –
Ott születik a hős a bősz csatákba’…
Jobb néktek így!…
Jobb néktek így! Bár most nem értitek,
Hisz könnyben úszik szemetek pillája,
Ám lesz idő, igen, megéritek,
Hogy tisztán láttok napba’, éjszakába.
A hívőké az élet koronája,
Higgyétek hát a szó akárhogy fájna:
Jobb néktek így!
Vajkó Pál
Jézus megjelenik az üres sírnál Mária Magdolnának – Jn 20,11-18
Jézus megjelenik az asszonyoknak – Mt 28,1 / Mk 16,1, Lk 24,10
Jézus megjelenik Simon Péternek – Lk 24,34 / 1Kor 15,5
Jézus megjelenik a két tanítványnak az emmausi úton – Lk 24,13-35
Jézus megjelenik a tanítványoknak „Tamás távollétében“ – Lk 24, 36-43 / Jn 20,19-25
Jézus megjelenik a tanítványoknak Tamás jelenlétében – Jn 20,26-29
Jézus megjelenik a tanítványoknak a Tibériás tengernél – Jn 21,1-23
Jézus megjelenik a tizenegy tanítványnak Galileában egy hegyen – Mt 28,16-17 / 1Kor 15,6
Jézus mennybemenetele – Lk 24,49-53 / ApCsel 1, 3-11
Jézus feltámadása után negyven napig tartózkodott a földön. A negyvenedik napon megjelent Jeruzsálemben, ahova az apostolok visszatértek. Kiadta a missziós parancsot, majd meghagyta tanítványainak, hogy maradjanak együtt Jeruzsálemben, mígnem elküldi nekik a Szentlelket maga helyett. Aztán kivezette őket az Olajfák hegyére és a szemük láttára fölemelkedett az égbe. A tanítványok mind-addig merően nézték a távozó Jézust, míg egy felhő el nem fedte őt tekintetük elől.
JOBB NÉKTEK ÍGY
Bár szívetek sajog, vérzik e szóra.
Ám fájdalom bölcsője az örömnek,
S enyészet az öröklét hordozója.
Virág fakad a sírhalom tövében.
Érettetek s még sokakért folyt vérem,
Jobb néktek így!…
Jobb néktek így! Nem ismertek ti még,
Nem, lélekben, csak múló porhüvelyben;
Ím lássátok a megtisztult Igét,
Mi salak volt – a test – eztán pihenjen.
A lelket egykor rátok majd kiontom,
Hogy kebleteken égi láng lobogjon.
Jobb néktek így!…
Jobb néktek így! Míg féltve őrzi anyja,
Nem oly merész, nem oly erős a gyermek.
De künn a síkon, önmagára hagyva
Tanul szemébe nézni fergetegnek.
Keblét viharra, vészre bátran tárva, –
Ott születik a hős a bősz csatákba’…
Jobb néktek így!…
Jobb néktek így! Bár most nem értitek,
Hisz könnyben úszik szemetek pillája,
Ám lesz idő, igen, megéritek,
Hogy tisztán láttok napba’, éjszakába.
A hívőké az élet koronája,
Higgyétek hát a szó akárhogy fájna:
Jobb néktek így!
Vajkó Pál
