A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a Húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre.
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”. Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
A nagyböjt (latinul Quadragesima) a keresztény közösségekben a Húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.
A böjt tartózkodás evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól.
A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta aTízparancsolatot ; Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.) A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért a böjti időszak a 7. zázad ótahamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban.[1] A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő, vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról): hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja.
1. Invocavit („Hozzám kiált…”)
2. Reminiscere („Emlékezzél…”)
3. Oculi („Szemeim…”)
4. Laetare („Örvendezz…”)
5. Judica („Ítélj meg…”)
6. Palmarum („Pálmák…” – virágvasárnap)
Ma a különféle keresztény felekezetek változó szigorral tartanak böjtöt, de leginkább csak részleges böjtöt, vagyis egyfajta diétát; például tartózkodnak húsok és tejtermékek fogyasztásától, illetve naponta csak egyetlen alkalommal étkeznek. A római katolikusok a húsvét előtti negyven napos Nagyböjt első (Hamvazószerda) és utolsó előtti (Nagypéntek) napján csak háromszor esznek, és nem esznek húst, és ez időszak péntekjein is tartózkodnak a hústól.
A mormonok minden hónap első vasárnapján nem esznek spirituális és jótékonysági okokból. Azt a pénzt, amit ételre költöttek volna ezen időszak alatt, a szegények és szűkölködők megsegítésére ajánlják fel. Az észak-amerikai amisok évi több böjtnapot is tartanak. A görögországi Athosz-hegy szerzetesei minden hétfőn, szerdán és pénteken csak egyszer étkeznek egy keveset.
A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá; a 7. században alakult ki a szerdai kezdőnap. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A lila a 13. század óta számít a bűnbánat színének.
A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét szem búzaszemet ettek.
 |
| Pieter Brugel: Farsang és böjt harca |
Böjti szelek
A hazai népi időjárási megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában, tehát a tél végén, a tavasz első felében tapasztalható tartós, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek, amelyek éppen nem az „önmérsékletről" tesznek tanúbizonyságot.
A szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2–4 m/s között változnak. A szélsebesség változásának jellegzetes évi menete van. Legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. A havi átlagos szélsebességi adatok alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: a március vagy az április mindig beletartozik az év két legszelesebb hónapja közé.
A böjti szelek elnevezés tehát szemléletesen tükrözi a hazai szélviszonyok évi járásában mérhető kora tavaszi szélsebesség-maximumot. Változnak az idők, változnak környezetünk és a természet körülményei, de a böjti szelek változatlanul fújnak.
Az igazi böjt
Szerző: Csorba István
Az igazi böjt, nem a koplalás,
A szigorú kemény test sanyargatás,
Mikor közben akár csont soványra fogyunk,
De mégis végig, a bűnben maradunk.
A böjt, nem az Isten lefizetése,
Hanem az arcának, nagy bölcs keresése,
Nem a néphagyomány, szokás megélése.
A böjt azt jelenti, készüljetek a húsvéti örömre,
Krisztus értetek ment, halni a keresztre,
Hogy a bűnötöket, a vére elmossa,
S újéletre a lelketek föltámaszthassa.
A böjti időben erre készüljetek,
Imádkozni minden napon, csöndben leüljetek.
S kerüljétek a bűnt, amennyire lehet,
Segítni fog ebben Jézus, mert ő nagyon szeret,
Adjátok át szívetek, Jézusnak, megtisztításra,
Mert ő mindig nagyon várja, a megújjításra.
Hogy rátok nézve értelme legyen halállának,
S a húsvéti föltámadásának.
