Advent elé...

"Mondtam volna, hogy vásárlással ünnepeljétek születésem napját?"

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.

ApCsel 2. Károli biblia

 A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: " [Jézus] majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.

Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik

A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra

Népszokások

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Csíksomlyói búcsú

Zarándokok tömege a csíksomlyói búcsú helyszínén

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

Hogy először tűnt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hírdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyeg kétségbe', homályba':
Világító sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Taníts meg uj nyelvre, új imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Reviczky Gyula 

A feltámadástól pünkösdig

Jézus földi útjának utolsó szakaszáról szólunk. Arról a hét hétről, ill. ötven napról, amelyet ezt az útszakaszt időben átfogja. Rendkívül fontos ez az idő nemcsak azért, mert az egyház és misszió korszakát készíti elő, hanem azért, mert Krisztus feltámadása nélkül „semmit sem ér a ti hitetek“´(1Kor 15,17), így üres a mi igehirdetésünk de „üres a ti hitetek is“ (1Kor 15,14). Bajainkat tetéző elveszett és hazug emberek vagyunk. E szavakat nem valami sajátos önmarcangolás mondatja Pál apostollal, hanem életének és hitének józan, vagy ha úgy tetszik, kijózanító összegezése. Mivel a Jézus feltámadásában vetett hit igen fontos, meg kell hallgatnunk azokat a tanukat és vallomásokat, átgondolni azokat az eseményeket, amelyek ez alatt az ötven nap alatt történtek.

Giotto: Krisztus mennybemenetele

Bizonyára idő kellet ahhoz, hogy Krisztus akkori követői megértsék a történteket még akkor is, ha a feltámadásról szóló s Bibliánkban található vallomások, elkezdve attól az első mozzanattól, hogy Mária Magdaléna kora reggel Jézus sírjához megy, ahonnan felfoghatatlan és meghökkentő élményével rémületében Péterhez és Jánoshoz fut, hogy elmondja riadt szívének alig érthető észrevételét a kőről, amely nincs a helyén… (Jn. 20, 1k). Ettől a híradástól kezdve minden „húsvéti híradás „egyetlen pontra, a feltámadásra – mégpedig a Jézus feltámadására irányuló elbeszélésnek nevezhetünk.

Ezek az elbeszélések különböző személyekhez kötődnek, akiket mai kifejezéssel adatközlőknek nevezhetnénk. Minden hír mögött egy nő, vagy egy férfi arca áll. Sehol nincs suttogó propaganda, csendben terjedő rémhír: azt mondják, vagy halottad már a legújabbat. Neve van annak, aki szól, és annak is, aki hallja. Vagy pedig egy gyűjtőfogalom „tanítványok“ jelzi, hogy a hír egyre növekvő hallgatói körben válik ismertté:

Jézus megjelenik az üres sírnál Mária Magdolnának – Jn 20,11-18

Jézus megjelenik az asszonyoknak –  Mt 28,1 / Mk 16,1, Lk 24,10

Jézus megjelenik Simon Péternek – Lk 24,34 / 1Kor 15,5

Jézus megjelenik a két tanítványnak az emmausi úton – Lk 24,13-35

Jézus megjelenik a tanítványoknak „Tamás távollétében“ – Lk 24, 36-43 / Jn 20,19-25

Jézus megjelenik a tanítványoknak Tamás jelenlétében – Jn 20,26-29

Jézus megjelenik a tanítványoknak a Tibériás tengernél – Jn 21,1-23

Jézus megjelenik a tizenegy tanítványnak Galileában egy hegyen – Mt 28,16-17 / 1Kor 15,6

Jézus mennybemenetele – Lk 24,49-53 / ApCsel 1, 3-11

Jézus feltámadása után negyven napig tartózkodott a földön. A negyvenedik napon megjelent Jeruzsálemben, ahova az apostolok visszatértek. Kiadta a missziós parancsot, majd meghagyta tanítványainak, hogy maradjanak együtt Jeruzsálemben, mígnem elküldi nekik a Szentlelket maga helyett. Aztán kivezette őket az Olajfák hegyére és a szemük láttára fölemelkedett az égbe. A tanítványok mind-addig merően nézték a távozó Jézust, míg egy felhő el nem fedte őt tekintetük elől.

JOBB NÉKTEK ÍGY

 „Jobb néktek így, hogy immár elmegyek”
Bár szívetek sajog, vérzik e szóra.
Ám fájdalom bölcsője az örömnek,
S enyészet az öröklét hordozója.
Virág fakad a sírhalom tövében.
Érettetek s még sokakért folyt vérem,
Jobb néktek így!…

Jobb néktek így! Nem ismertek ti még,
Nem, lélekben, csak múló porhüvelyben;
Ím lássátok a megtisztult Igét,
Mi salak volt – a test – eztán pihenjen.
A lelket egykor rátok majd kiontom,
Hogy kebleteken égi láng lobogjon.
Jobb néktek így!…

Jobb néktek így! Míg féltve őrzi anyja,
Nem oly merész, nem oly erős a gyermek.
De künn a síkon, önmagára hagyva
Tanul szemébe nézni fergetegnek.
Keblét viharra, vészre bátran tárva, –
Ott születik a hős a bősz csatákba’…
Jobb néktek így!…

Jobb néktek így! Bár most nem értitek,
Hisz könnyben úszik szemetek pillája,
Ám lesz idő, igen, megéritek,
Hogy tisztán láttok napba’, éjszakába.
A hívőké az élet koronája,
Higgyétek hát a szó akárhogy fájna:
Jobb néktek így!

Vajkó Pál

„Készítsetek adaptert a templomhoz!”

Sajátos parafrázisa ádvent mottójának, keresztelő János szavainak – aki arra biztatott, hogy „készítsétek az Úr útját, és egyengessétek ösvényeit” (Mt 3,3) – az, ahogyan a Szolnoki Evangélikus Egyházközségben fogalmaznak: készítsetek adaptert a templomnak, akadálymentesítsétek a lelkek útját az Úrhoz!

A templomokat valamikor a városok közepére építették, ezzel kifejezve, hogy Isten az élet tengelye, és a hit az élet minden területét meghatározza.

Idővel a templomok – és a hit – az élet perifériájára kerültek. Ma már nehezen kapcsoljuk össze egymással a hitet és a hétköznapi életet, Istent és embert, a gyülekezetet és a várost. A templom legfeljebb különleges ünnepi alkalmak helyszíne, legtöbbek gondolkodásában csupán letűnt korok mementója. Régebben, egy alapvetően keresztyén módra működő világban – amikor ugyanaz az értékrend jelent meg a magánéletben, a hivatásban és az iskolában, mint a templomban – elegendő volt szavakkal hirdetni az evangéliumot. Az út elő volt készítve, és az üzenet minden oldalról gyakorlati támogatást kapott. Ma ez nem így van.

Ezért korunkban megnő annak a jelentősége, hogy az evangélium logikáját lássuk működés közben, kiábrázolva. Ennek a terepe a gyülekezet, és semmi más.

A hétköznapi élettől elszakadt templomot ezért össze kell kapcsolni a várossal. A hitet a hétköznapokkal. Az embereket Istennel.

A technika világában két – látszólag – össze nem illeszthető eszköz között egy adapter teremtheti meg a kapcsolatot. A telefon töltőkábelét nem közvetlenül a konnektorba csatlakoztatjuk, hanem szükség van egy adapterre, amely a készülék és az áramforrás között összeköttetést teremt, biztosítja a töltést.

Jelképesen és fizikai valóságban is a szolnoki evangélikus templom „adaptere” lesz az az épület, amelynek alapkövét 2019. november 30-án helyezték el ünnepi istentisztelet keretében, amelyen Dr. Fabiny Tamás püspök, Győri Péter Benjámin lelkész-esperes, a gyülekezet énekkara és más tagjai, sőt a vendégek is mind szolgáltak – legalább egy áldás, a közös imádság, támogató adományok vagy személyes jelenlét révén. Jelen volt az ünnepségen Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő és Szalay Ferenc polgármester is, akik ugyancsak fontosnak tartják a gyülekezet szolgálatát a városban, és ezért többféle módon támogatták az építkezést is.

Az Adapterház lelki és fizikai értelemben is segít akadálymentesíteni a templom, a gyülekezet – és azon keresztül Isten – megközelítését. A templom előszobája, hétköznapi találkozások helyszíne lesz. Helyet kapnak benne a közösségi élet alapvető feltételei – például egy társalkodó tér, konyha és mosdók. Az új, korszerű fűtés lehetővé teszi, hogy egész évben a hét minden napján használatban legyen a templom, és kötetlen találkozások helyszínévé váljék. Minthogy a Szolnoki Evangélikus Egyházközség „Gyülekezet a városért”, az a célja, hogy a város és környéke minden lakója számára otthonossá, természetessé tegye az Istennel való napi találkozást. Senki sem lehet „idegen és jövevény” Jézus közelében, hanem „Isten házanépe” – ahogyan a meghívón és püspök úr igehirdetésében szereplő ige, az Efézus 2,19 mondja.

Az alapkő elhelyezésekor az építkezésben való részvétel jelképeként elvégzett három kalapácsütés kíséretében áldások hangzottak el a gyülekezet és az ökumenikus lelkészkör tagjai részéről is.

Cikk: Győri Péter Benjámin esperes

Képek: Kustra Csaba