Három öreg

     Egy asszony kijött a házból, és három, hosszú, fehér szakállú öregembert látott üldögélni az udvaron. Nem ismerte őket. Így szólt:

"Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éhesnek látszotok. Kérlek, gyertek be és egyetek valamit!"

"A ház ura itthon van?", kérdezték.

"Nem", válaszolta az asszony. "Nincs itthon."

"Akkor nem mehetünk be", felelték.

     Amikor este a férje hazaért, az asszony elmondta neki mi történt.

"Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket!"

Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket.

"Együtt nem mehetünk be a házba," felelték.

"Miért nem?" kérdezte az asszony.

Az egyik öreg magyarázatba kezdett: "Az ő neve, Jólét," mutatott egyik barátjára, majd a másikra mutatva azt mondta," Ő a Siker és én vagyok a Szeretet." Majd így folytatta, Most menj vissza a házba, és beszéld meg a férjeddel, melyikünket akarjátok behívni."

     Az asszony bement a házba, és elmondta a férjének, amit az öreg mondott. A férj megörült.

"Ez nagyszerű!!", mondta. "Ebben az esetben hívjuk be Jólétet. Hadd jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel!"
A felesége nem értett egyet. "Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?"
A menyük eddig csak hallgatta őket, és most előállt saját javaslatával. "Nem lenne jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel!"
"Hallgassunk a menyünkre," mondta a férj a feleségének.
"Menj, és hívd be Szeretetet, hogy legyen a vendégünk!"
Az asszony kiment, és megkérdezte a három öreget,
"Melykőtök Szeretet? Kérlek, gyere be, és legyél a vendégünk."
Szeretet felállt, és elindult a ház felé. A másik kettő szintén felállt, és követték társukat. Az asszony meglepve kérdezte Jólétet és Sikert:
"Én csak a Szeretetet hívtam, ti miért jöttök?"
Az öregek egyszerre válaszoltak: "Ha Jólétet vagy Sikert hívtad volna be, a másik kettőnek kint kellett volna maradnia. De mivel, Szeretetet hívtad, ahova ő megy, oda mi is vele tartunk."

Ahol Szeretet van, ott megtalálható a Jólét és a Siker is!!!!!!"

Partitúra zenei és sport tábor Szolnokon

„Szárnyra kelnek, mint a sasok…” Idén tizenharmadik alkalommal került megrendezésre a szolnoki partitúra zenei és sport tábor, melyen ötven gyermek vett részt. A 2019. augusztus 4-től 10-éig tartó esemény kapcsán elmondható, hogy ez a létszám teljesen be is töltötte a szolnoki evangélikus és református gyülekezetek befogadó és ellátó képességét.

Ennek az évnek a gondolatmenetét Ézsaiás próféta közismert igéje hatotta át, nemcsak a reggeli és esti áhítatokon, hanem az egyes napok egészében. A fő téma és a lelki élet jelenségei a repülés, és az áramlástanból vett példák alapján lettek napról napra kibontva. (checklist  vagyis utasításlista, felhajtóerő, vezérsíkok, turbulencia  vagyis légörvények, átesés, önálló repülés) A tábor lelki vezetését Győri Péter Benjámin esperes irányításával, Végh Miklós református, Győri Tamás József, Kustra Csaba, Blatniczky János Dániel evangélikus lelkészek segítették. Az egy hetes együttlét rendje évek alatt kialakított mederben zajlott, melyben minden résztvevő megtalálhatta a helyét és napra lebontott tevékenységét. A tábor célja nem csupán egyfajta hasznos zenés, sportos nyári időtöltés volt, hanem misszió is, egyrészt a résztvevőknek, másrészt azoknak, akik reggel vagy este bekapcsolódtak a mindenki számára meghirdetett istentiszteletre és beszélgetésekre. 

Köszönet a szolnoki evangélikus és református gyülekezetnek és segítőiknek minden fáradozásáért, akik a nyári szabadságok és családi pihenések idején bevállalták ezt a szolgálatot.

Cikk és képek: Kustra Csaba

Énekkari találkozó Vecsésen

Vecsés – A Dél-Pest Megyei Egyházmegye gyülekezetei 2019. május 19-én, cantate vasárnapján, énekkaraik találkozóját tartották. A nap különlegessége volt maga a helyszín, vagyis a megújított-átalakított vecsési evangélikus templom tere, ahol megszólalhattak a kórusok. Ebben az évben a szolnoki, bényei, alberti, péteri, vecsési és a maglódi gyülekezetek mutatták be azt a munkát, amit a gyülekezetekben végeznek ezen a szolgálaton keresztül is. A találkozó rendjét és menetét Hepp Éva az egyházmegye zenei megbízottja irányította. A jelenlevőket Heinemann Ildikó lelkész, mint házigazda és Győri Péter Benjámin, mint az egyházmegye esperese köszöntötte és bátorította. A vecsési gyülekezet az alkalom végén szeretetvendégséggel kedveskedett minden résztvevőnek. Az előzetes tervek szerint a következő évi találkozó helyszíne a Tápiószelei Evangélikus templomban lesz. Köszönet a résztvevő énekkaroknak és kórusvezetőinek, a napért megtett minden fáradozásukért.

Cikk és fotó: Kustra Csaba

Partitúra Zenei- és Kalandtábor Szolnokon

Tizenkettedik alkalommal tartottak zenei és sport tábort 2018. július 29. augusztus 4. között Szolnokon, az evangélikus gyülekezetben. 2007-től elkezdett Partitúra Zenei Tábor ebben az évben sportos, kalandos tartalommal bővült, de valójában eddig különállóan megvalósított gyülekezeti táborok összevonása is történt. Ennek eredményeképpen az eddig megszokott zenei foglalkozások mellett most a tartalomnak megfelelő helyszíneken sárkányhajó, falmászó, kerékpáros-íjász, labdajátékos, városszépítő-kertészkedő, városfelfedező élménytevékenységek is vártak a fiatalokra. A résztvevő gyermekeknek, de a szervezőknek is minden egyes nap tartalmát négy csoportbeosztásban lehetett megélni és lekövetni (zene, zsoltár, sport és kaland, beszélgetős csoport).

Az egész hét tevékenységeit Dániel könyvének igei vezetése hatotta át: 

1. Ismerd fel a helyzetet! (Dán 1, 1-5)
2. Vedd fel a kesztyűt! (Dán 1, 3-8)
3. Edzz és tanulj! (Dán 1, 18-21)
4. Küzdj meg! (Dán 1, 8-15) 
5. Győzz! (Dán 3)
6. Tarts ki! (Dán 6)

A reggeli esti áhítatokon Győri Péter Benjámin, Győri Tamás József, Kustra Csaba, Végh Miklós lelkészek szolgáltak.

A tizenkettedik Partitúra Táborról elmondható, hogy formabontó módon kilépett a saját megszokott kereteiből. Tette ezt azzal, hogy észrevehetőbb módon megjelent a városban, mint eddig. A nyári szabadsági szezon kellős közepén, elkötelezett szolgálatra bevont nagyszámú segítőt nemcsak a gyülekezetből, hanem a gyülekezethez nem tartozókból is. (pl. sárkányhajó, falmászó oktatók vagy a városi főkertész) Az esti nyilvános áhítatokra és az azt követő beszélgetésre bevonzott olyan személyeket is, akik csak éppen arra jártak, vagy csak ritkán jutnak el gyülekezetbe. Az utolsó lezáró napon azzal a meggyőződéssel búcsúztunk, hogy Isten igéjével áthatott fegyelmezett időbeosztású napok nem múlhatnak el csak úgy nyomtalanul.
„Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér vissza hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok…” (Ézs 55,11)

Köszönet a szolnoki evangélikus és református gyülekezetnek és minden segítőnek, akik szolgálatukkal, adományaikkal és eszközeikkel támogatták a tábor megvalósulását és célját.

Kép és cikk: Kustra Csaba